Blood+:

Hossz: 50 rész
Műfaj: akció, dráma, természetfeletti, horror

Rendezte: Fujisaku Junichi
Írta: Fujisaku Junichi, Sunayama Kurasumi, Yokote Michiko, Gotou Midori, Yoshida Reiko, Morita Shigeru, Suga Shotaro, Sakurai Yoshiki, Oomatsu Yutaka
Karakter dizájn: Chizu Hashii
Zene: Mark Mancina
Stúdió: Production I.G

A történet több szempontból is klasszikus vámpírtörténetnek tekinthető. Vannak a rossz vámpírok, akik agyatlanul ritkítják az emberiséget, és vannak azok a vámpírok, akik ellenük küzdenek, merthogy a faj annyira erős, hogy csak egymást tudják irtani.

Történetünk főhőse Saya, egy diáklány, aki békésen él családjával, mígnem egy nap pusztító szörnyetegek jellenek meg a városban. Velük együtt tűnik fel egy furcsa, frakkos, utcai csellós is, aki szemlátomást ismeri Saya-t. Aztán egy iskolai szörnytámadás során megmenti, majd megitatja saját vérét Saya-val, akinek ettől bevörösödik szeme és legyőzi a szörnyet, az erre kiképzett különleges kardjával. A kard azért különleges, mert Saya vérét vékony vályatok a kard éléhez vezetik, ami azért fontos, mert Saya vére az egyetlen, mely azonnal megöl bármilyen vámpírt. Ezek után Saya napjai felborulnak. Képtelen visszaemlékezni múltjára, és nem érti, miért várja el tőle mindenki, hogy a szörnyek ellen harcoljon.

A sorozat 50 rész alatt nagyon szépen kidolgozottá vált. Eleinte kicsit lassú lehet, hiányzik belőle a pörgés. Az akciójelenetek inkább csak felcsigáznak, mintha sosem tartanának elég ideig. Viszont a szereplők és a történet megfelelően felépített és kidolgozott. Szinte minden kisebb szereplőnek is jutott legalább egy rész.
A legkidolgozottabb karakter természetesen Saya. Egyszerű, családszerető iskoláslányként indul, de sajnos hamar át kell éreznie léte fontosságát a vámpírok elleni harcban. Ezt a rákényszerített felelőséget nehezen viseli addig, amíg meg nem ismeri valódi múltját. Annak ellenére, hogy nem ember, neveltetésének köszönhetően végig kitart embertársai mellett, mely gyakran meghasonuláshoz vezet saját fajtájával szemben.
Legkitartóbb segítője Haji, aki keveset szól, inkább csak cselekszik. Jelenléte biztonságot ad, ugyanakkor ő a legtöbb rejtély forrása. Nagyon sokáig csak sejteni lehet, hogy ki is ő valójában, és mi köze Sayahoz. Sayat segítik még testvérei, Kai és Riku, akik az igazság ismerete után, ha nehezen is, de embernek tekintik és mellette állnak. Rajtuk kívül még mögötte áll a Vörös Pajzs nevű szervezet, melynek titkai és feladatai apáról fiúra szállnak évszázadok óta.

Szívesen írnék többet is a szereplőkről és a történetről, de az igazán jó dolgok csak a sorozat felétől jelennek meg, ezért inkább a megnézését javaslom. A rajzolás is szépen kidolgozott, az opening és az ending festményszerű animációja pedig kifejezetten szép és hangulatos. A zenéje kellemes, jól illik a megfelelő jelenetekhez. Gyakran Haji csellójátéka az, ami nyomatékosít egyes jelenteket.

"Elődjéhez", a Blood - The Last Vampire-höz lényegében nem sok köze van. A hasonlóság a szörnyek kinézetében és a karddal harcoló diáklányban ki is merül.

50 rész lévén néha nagyon be tud lassulni, de ezek a részek szükségesek egyes szereplők megismeréséhez, viselkedésének megértéséhez. Vámpírtörténet lévén nem ritka benne a fröccsenő vér, repülő végtagok, Saya vérétől törékeny kristállyá változó áldozatok, ezért inkább 16 év felett ajánlott mindenkinek, aki egy jól kidolgozott vámpíros akciójelenetekkel fűszerezett drámára vágyik.